A profilhajlítás olyan alakítási mód ahol a különböző profilú illetve szelvényű alapanyagokat alakítunk, hajlítunk a kívánt méretre.
Ilyen profil a cső, zártszelvény, kör illetve négyszöganyagok, lapos, T, L, U, I, szelvények. Amennyiben az alapanyagot egy fix sugarú sablonra hajlítjuk rá, úgy az felveszi annak alakját.
Ez esetben szimplán profilhajlításról beszélünk.
Ha viszont a műveletet az alapanyag profiljához kialakított hengerekkel végezzük, akkor az alakítást profilhengerlésnek nevezzük.
A profilhengernek legalább három alakító görgője van, amelyek általában oldaltámasztó görgőkkel is kiegészülnek.
A legegyszerűbb profilhengereknél két meghajtott görgő van, amelyek nem állíthatók.
A harmadik görgő egy kézi csavarorsó segítségével állítható, viszont nincs meghajtása.
Ezek a hengerek nagyobb alakváltozást igénylő műveletek esetében nem működnek kifogástalanul, mivel az alapanyag megcsúszhat a görgők között.
Az erősebb profilhengerek felépítése már különbözik az előzőétől, mivel a két alsó görgő hidraulikusan állítható, a fölső pedig fix, és mindhárom meghajtást kap a csúszásveszély elkerülése miatt.
A görgők általában több elemből tevődnek össze, így azok a kívánt profilhoz illeszkedően állíthatók össze.
Az oldaltámasztó görgőkel felszerelt profilhengerekkel spirál vagy csigavonal hajlítására is van lehetőség (pl. csigalépcsők gyártása) Az állítható hengerek miatt a hajlítási sugár szinte végtelen lehet, az alsó határnak csak a görgők átmérője és az alapanyag alakíthatósági tűrőképessége szab határt.